mozim

Hmm, vagy már egy hónapja láttam a filmet és azóta nem tudtam írni róla. Most sem igazán tudok. Nagyon nagyon jó film, erre mondom, hogy kerek egész. Felvezetés, bonyodalom, tetőpont és drámai levezetés. Mindez izgi, életszagú, valós, valósan közhelyes. Azért is egy remek film, mert ma már a szkripírók kényszerükben az időutazó, szellemeket látó, beszélő és amúgy az egész filmet csak álmodó kuláról írnak amit Adam Sandler játszik el és szerepelnek a filmben félpucér lányok is, hogy mindenképp legyen valami eredeti is a filmben. Ennek a filmnek nem túl komplikált a története. Mondhatni tipikus. De mégis nagyon jó. Ötös. Akarom mondani nyolcpontkettes!

manopont: 8.2/10

ui: mégis sikerült írni
ui2: persze ebben is van szépnő :P

Ö, szóval akkor Fountain még kétszer, mert azt könnyebb volt megértenem. Lehet, hogy újra meg kéne néznem ezt, hogy megértsem. Viszont jobban tetszett mint a Forrás, annak ellenére, hogy kevésbé esett le, hogy miről szól. Nos, ami le is esett, azt se mondhatom el, ugyanis sok mindent lelőnék. Nagyon érdekesen tulajdonít a film a kusza jelenetek között jelentőséget a dolgoknak, mégis örültem, hogy végre valaminek volt valami értelme a maga elvont vonatkozásában is.
Amúgy a film alatt sokat gondolkoztam, hogy vajon Anthony Hopkins mi alapján fogadta el a szerepet, hisz forgatókönyvben nehezen érezhető a művészfilmes összevisszavágások hatása. A válasz a végén megérkezett:
"Written & Directed by Anthony Hopkins"

Este sötétben félősöknek és film alatt fülüket befogósoknak nem ajánlom, mert még én is produkáltam az ijedtfelugrásaimból a film alatt.

Remélem egyszer pontosan megértem az üzenetet, nem csak a történetet.

manopont: 7/10

update: most már utánaolvastam a filmnek, aszondják az okosak, hogy eztet híjják szürrealista filmnek. Remélem ez felkészíti a kedves nézőt, nekem senkisem szólt előre :P

Elég durva film. De nem csak a fúdedurva módon értem, maga a film faragatlan, egyszerű, kifinomulatlan talán. Chopper egy kedves állat. Mármint tényleg kedves és közben tényleg egy állat. Olyan karakter akit direkt úgy alakítanak, hogy bár elitéljük, ne tartsunk magunkhoz hasonlónak (hiszen hát mégis csak egy állat), de szeressük, neki drukkoljunk, amikor sikerült valami trükkje, örüljünk vele. Közvetlenül azután is, hogy összeszurkálja valakinek a nyakát bökövel úgy harminchétszer...

Főhősünk tettes és áldozat! Áldozata a börtönélet személyiségtorzító hatásának, de áldozata az emberek, barátok árulásának. A maga módján Chopper jó próbál lenni, csak meg vannak a maga életre vonatkozó szabályai. Érdekes, talán még szórakoztató módon nézhetjük végig ezt a groteszk világmegnézetet, mellé társítva a világ szutykát.

A film elvileg megtörtént esemény alapul, de az elején kihangsúlyozzák, hogy keverték némi fikcióval is. Gondolom nem ilyen tálalható az egész a valóságban. Bár így is egy elég nyomasztó történetet kapunk, európai stílusban, nekem azért mégis tetszett.

manopont: 6.2/10

Öhm. Szóval a szerető családapa, aki amúgy uncsi meg átlagos meg aktakukac, revansot vesz fia gyilkosán. Majd rambo módjára bandaháborút folytat egymaga. Napersze. Még jó, hogy a filmben a kedves nyomozóasszonyság kifejti neki, hogy a háborúban mindenki azt hiszi, hogy joga van dolgokhoz, de utána csak a halál jön, nem az igazság. Ezzel a film le is tudta kötelező mély tartalmát és folytatódhat a mészárlás.
Családját óvó családapa ide vagy oda, ez egy erőltetett mészárlós eksönmúvi, nemmás.

manopont: 5/10

Az 1408-at akartam megnézni. Lekéstük, erre vetemedtünk. Más oka nincs, hogy én ezt a filmet itt most jellemzem. De essünk neki...
Játékból készült filmet elég nehéz jóra csinálni. Láttuk a Doomot is, sikerült a végét bohózatra összehozni, nem mintha az eleje jó lett volna... Nos, ez a játék (Hitman) kevésbé fantáziadús, egy nagyon karakteres, kopasz, tarkótetovált, pirosnyakkendős lelketlen bérgyilkos köré storyt építeni elég nehézkes, főleg ha kevés a szakember aki adná hozzá a nevét.
Ennek ellenére egy tűrhető szart sikerült produkálni. Persze le kell szögeznem, hogy a színészek penetránsan szarul játszottak (még szerencsétlen Dougray Születettfeleségek Scott sem tudott kihozni túl sokat a szánalmas szerepéből), az egész story össze-vissza volt, gyenge és céltalan, a jelenetek egymásutánisága teljesen következetlen (átvezetés nuku) és a szereplők mondanivalója még a színészi alakítástól függetlenül is baromság volt, csókolom a dramaturgot vagy mit. Az akciójelenetek olyan színvonalúra sikerültek mint néhány filmműn végzős diák vizsgamunkái: valahogy összeraktuk, jó lesz. Egy igazi harcművész munkája sem érződik egy-egy ütlegelésben, jó öreg karate-kides sorbanállásokkal jönnek az ellenfelek, mindenki odaüt ahova megbeszéltük, szépen, ütemre, iszonyat.
Karakterek nincsenek. Főszereplőnk egyszer nyápic kis pöcs, aki zavarba jön egy nőtől, máskor egyszerűségében nem jut jobb eszébe, minthogy lepuffantsa az első jó nőt aki a kocsijába ül. Persze a nő spontán szex-célzásától (ami halálközeli helyzetben persze nevetgélve jön egy nőből) megint megváltozik és nemes célok által vezérelve lelki kötődést szimulál. Majd nem dugja meg. Majd megint nem. Mint egy gimis szűz, aki fél, hogy korai magömlése lesz, ha a csajszi megfogja "ott". Sebaj, nem kell aggódni, a leányzó ettől még lesétálja a kötelező pucér köreit, van cici, nopara!
A főhőssel még az is sántít, hogy gyermekarcú, lóg a válla és idétlenül jár, bár ez utóbbii talán a játékból lett átvéve. Akkor is, az ottani alak emlékeim szerint ennél férfiasabb volt. Vagy nem...

Egy valami pozitív kiemelhető: mindig történik valami és a rendezés, forgatókönyv és drámai vezetés teljes átgondolatlansága miatt egész meglepő és változatos. Ez az olyan szar, hogy már picit jó kategória.

manopont: 3.2

ui: istenem, meg ne nézzétek!
ui2: bár van aki másként gondolja, én úgy érzem, hogy minden jogom és alapom megvan ezt a filmet szarozni. Azt hiszem meg is indoklom kellően, szóval akinek nagyon nem tetszik, az húzza el a belét és diskuráljon a mű szellemi értékeiről hozzá hasonló sekélyes emberekkel ;)
ui3: áááá, most esett le, hogy a főhős a Szüzet szüntess (Girl Next Door) rosszfiúja. Pedig ott mennyivel jobb volt, szégyen.

Sokat nincs mit mondani. Két nagyon jó epizód egybegyúrva ilyen. Meg persze némi vizuális és drámai extra, ami egy sima részbe nem fér bele. Jó, szórakoztató, erős poénokkal.

manopont: 7.9/10

Film az orosz maffiáról (vagy egy orosz maffiacsaládról) Angliában. Sokaknak közhely, sokaknak még ma is egy sokkoló felfedezés, hogy miként kerülnek keleti lányok nyugatra prostituáltként, mi történhet velük, hogy lesznek eszközök, darab hús, eldobható használati tárgy. Hát, ez a film ennek egy szeletét kezdi mesélni, majd elvész a storyban. Amellett, hogy van pár nagyon durván véres jelenet (hulladarabolás, torokvágás, késes verekedés a fürdőben), a lányok szörnyűséges sorsa nem kerül előtérbe. Amikor elkezdtem nézni, akkor nagyon féltem, hogy egy lélekölő, nyomasztó filmet fogok látni eme iszonyatos tettéről fajtánknak, de igazából egy maffiaügyes, belső viszályos lovestoryt került ki belőle. Vincent Cassel elég jól játsza az akcentusos elcseszett maffiakölkött, Viggo Mortensennek jól megy a precíz, kimért segítőszerep, viszont a történeten ez már nem segít. A maffiafilmek kedvelőinek biztos bejön, nekem ennél több kell.

manopont: 5.7/10

ui: Az meg különösen vicces, amikor az oroszok angolul beszélnek egymásközt a nézők kedvéért. Van is egy idevonatkozó south park rész, amikor Afganisztánba mennek a kölkök és a kinti alteregoik a következő párbeszédet folytatják:
- Helping americans? It doesn't make sense!
- Man, we are talking in english! Does that make sense???

Elfogult kritika következik. Különösen...

A film egy egyszerű, kedves, érzelmileg nem tudatos srácról szól. Azt hiszem a legtöbben ilyenek vagy csak elfojtják ami előjönne bennük. Vagy csak nem is tudják kezelni. Mindegy. Találkozik egy lánnyal. Egy okos és közvetlen, bár mégis rideg lánnyal, aki valami olyasmit képvisel számára amit nem is ért. Elkezd kötődni. Hamar és erősen, pedig nem is ismeri még. Fájdalmasan jól ábrázolják a bizalmatlanságot amit belevisznek az emberek ilyenkor, azt, ahogy nem mernek hinni, hogy ez egy-két szórakoztató hétnél, hónapnál tovább tart. Elsőre az ember nem óvatos, enged az érzéseknek. Ha egyszer égtél, akkor már vigyázol. A lány is.
Szintén bűzlik az életszagtól az, hogy a lány nem is fekszik le a sráccal, egyrészt azért, mert nem akarja a kapcsolatot kapcsolattá minősíteni. Később rájön arra is, hogy ettől ő kötődni fog, attól meg fél.
Nagyon érdekes a felvezető szakaszban, ahogy előjön minden szinte közhelyes parája az ismerkedésnek. A szülők mintája és a szülőkkel tartott kapcsolat minőségének hatása, a szerelemtől és érzelmi kiszolgáltatottságtól való félelem és maga a szerelem érzése első jele, ami annyira ijesztő és fojtogató tud lenni, ha kombinálsz. Ezeket mind bemutatja, számomra borzalmasan jól, iszonyat kiborított már a boldog rész is.

If I'll run away, you find me and make me kiss you
Teteti az ígéretet a lány a sráccal. Ez is közhely? Az. "Ha hülye leszek, téríts majd észhez" meg hasonlók, ezt érezzük, az van bennünk, hogy ez a normális állapot, a mámorító szerelem. Egy barátnőm mondta a minap, hogy veheted úgy, hogy a szakítás a felébredés és tekintheted azt az elalvásnak, majd a szerelmet az ébrenlétnek. "Ha elaludnék, kelts fel", lenne eszerint. Node meddig tart a láng? Attól függ. Talán egy érzelmileg sértetlen lánynál tovább? A film nem ebbe az irányba tart, itt a leányzó bemutatja azt, amikor a lánghoz nincs elég olaj, de ha lenne is, a lány oltja a tüzet rendesen.

Look, I don't want a boyfriend
Aztán amikor már nem gördül olyan könnyen, csukjunk. Gyorsan, azonnal. Sőt, eszméljünk rá, hogy mi nem is akartunk semmit az ég világon. Csak úgy jött, jó volt, de mi egyedül akarunk lenni. Miért? Mert azt mondtuk.

Nos, itt a másik sokféle képen viselkedhet. Elfogadja, elnyomja, átvészeli, másba fojtja, próbálkozik újra, újra, újra, újra. Mi ezek közül látunk néhányat, de a legutóbbi kap hangsúlyt. Próbálod észhez téríteni, begyújtani a tüzet, hiszen ha az egyszer égett, akkor most miért nem tud? "Nézz rám!". Hogy képes valaki aki úgy nézett rád egyszer mint még soha senki, egész másként rádnézni? De tud, vége van, és ki lehet mondani, de nem lehet felfogni. Csak reméled, hogy ha eleget mondod, hogy nem, akkor úgy is lesz. Nem lesz.

Read some books
A megoldás keresése. Mit rontottunk el? A mi hibánk? Miért fáj annyira. Kapunk néhány bölcsességet. Egyrészt felmerül az apamodell jelentősége. Miben befolyásolja az a férfi viselkedését, szeretetéhségét. Meg az élet rövid: végigsírhatod vagy megpróbálhatod kellemesen végigélni. Úgyis hamar meghalsz. "Olvass sok könyvet!", szól az anya.

A film végső soron a srácon keresztül azt próbálja bemutatni, hogy a gondozó szeretet utáni vágy, a törődés szükségesség, az, hogy valakinek te legyél az egyetlen, milyen hihetetlenül fontos. Viszont egyedül vagyunk. Árvák vagyunk. Felnövünk és nincs senki aki velünk belül van. Ott vagyunk teljesen magunkban. Néha kapunk egy szeletet a tortából, de sosem lesz miénk az egész torta. Eldönthetjük, hogy jóízűen megesszük, nem a hátralévő falatokat számolva és utána kellemesen visszaemlékezünk, hogy milyen finom is volt, vagy rettegve is megehetjuk és bánthatjuk amikor eszünkbe jut az íze, hogy már elfogyott. Nyilván az előbbi volna a helyes.

Ezeket mind végigrágja a film. Majd hagyja, hogy gondolkozz a megoldáson, ő nem igazán ad.

Elfogult poszt ez. Két hónap alatt két nővel megéltem a film nagy részét és félbe kellett szakítanom a nézését az utolsó jelenetek átéléséhez. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy akinek ezek távoli érzések, annak hogy tetszett.

manopont: 8.5/10

Szeretem a mesélős filmeket. Azokat, amikor a főszereplő narrátorként beszél. Sokkal több mindent elmond, mint ami képen van és a kép megmarad egyéb kifejező eszköznek. Ez is ilyen. A főszereplő egy művészeti főiskolára járó srác, aki szakít nagy szerelmével és képtelen kiheverni saját, szükséges döntését. A lelkiteher álmatlansághoz, a hosszú éjszakák egyéb elfoglaltsághoz, az egyéb elfoglaltság az időérzet megváltozásához vezet: a pillanatok végtelenre nyúlnak.

Régóta nem láttam ilyen típusú filmet. Nagyon jól használt modern kifejező képi hatások, vágások és átfedések. Látványosan, hatásosan képbe csomagolt üzenetek. Nagyon szeretem az ilyet.
A probléma csak magával az üzenettel van. Ugyanis a film számomra olyan volt, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy melyik motívumot, szálat ragadják meg. A film tele van olyan pontokkal ahol egy gondolat akkora jelentőséget kap, hogy az ember azt érzi, ez a film lényegi mondanivalója. Pedig végül nem mond annyit és jön egy másik, egész másról szóló, szintén keveset mondó pont. Viszont ezek a pontok tényleg erősek, így az egész mirőlisszól érzés ütközik a dejólisszóllal. Jó példa amúgy az iránytalan motívumra az, hogy a szépség túlságosan is a meztelenséggel és a cici-punci-combóval van kihangsúlyozva, miközben ennek később nincs akkora jelentősége mint kéne.

A film végső mondanivalója elvileg az, hogy a szerelmet meg kell látnunk a életünk másodpercei közt, vagy különben elsétálunk mellette.
Nekem inkább azt mondta, hogy az élet tele van számunka meghatározó pillanatokkal amikről azt hisszük, érezzük, hogy maga az élet, a lényeg. Közben ezek csak a pillanatok és a köztes idő pedig maga az élet. A maga ürességével.

Egy kis agylazítós töprengésre használható, ha az ember agya amúgy is jár és csak ingerre van szüksége a saját gondolatai előtöréséhez. Saját üzenete kevésbé értékes, nem hal bele senki, ha nem kapja meg. Bár azonosulni nem tudtam a sráccal, a sok fura helyzet miatt poszt-szakítósoknak ajánlom (igen, neked).

manopont: 6.2/10

Nézzük mit láttam: egy mesefilmet boszorkányokról, mesebeli falvakról, varázslatról, bűbájról.
Mi maradt meg: láttam egy kicsit infantilis és erőltetett sztorit, mindenféle légbőlkapot hülyeséggel.
Konklúzió: nem szeretem a meselfilmeket, nem nekem valóak.

Viszont! Egy mesefilm legyen ilyen! Kedves, vicces, igényes, látványos, összetett, romantikus. Ez egy nagyon jó mesefilm és csak apró hibák vannak a történésekben. Ettől én még nem fogom jobban szeretni a filmet, de kénytelen vagyok rájönni, hogy ez nem nekem való. Asszem ha a narnia ilyen lett volna, nem mást csináltam volna a nézése közben.

manopont: 5.9/10

(muszáj megjegyeznem, hogy 7.5-8 pontot is kapna ha én bírnám az ilyet, mert objektív szemmel látom, hogy ez jól össze volt rakva)

Nem akarok hülyeséget mondani, de rémlik, hogy az utóbbi hónapokban nagy port kavart az amcsik különféle terroristaelhárítási módszereik napvilágra kerülése. Külföldi börtönök, kínzások, miegymás. Ugye ez kissé furcsa a land-of-the-free-től, dehát egy összeesküvés-elméletekkel teletűzdelt hollywoodi maszlagtengeren felnőtt rendes amerikai számára mást nem jelent, csak hogy "naugye".

Én is ezt mondtam, nekem való a film. Tessék, nézd, érezd a bűzét az elektrosokkolt ártatlan arab származású gyanúsítottnak. Nézd, ahogy sír a felesége a külügynek, ahogy ügyvédtől szenátorig sír, zokog, és csak arra kiváncsi, hogy érkező gyerekének lesz-e apja. Lásd, hogy a statisztikai adatok, a tévedések mögött ember életek és halálok vannak. Jó téma, bár sokan ezeket nem akarják tudatosítani magukban.

A film, bár elrontja a kedvem, mégis emlékezetes. Még sírtam is volna rajta, ha Reese Witherspoon képes lett volna eljátszani az aggódó feleséget. Nem volt képes...

manopont: 7/10

Mostanság egyre jobban tetszenek az animék (kitanultam ám! az animált manga az animé :P). A Wamdue Projectnek volt egy nagyon jó száma régen, a King of My Castle, annak a klipje volt egy összevágás egy animéből. Hála a googlenek, mamár ki tudom deríteni (igen, a post címe).
A történet a jövőben játszódik (Japánban), olyan durván fejlettek vagyunk már, hogy minden testrészt tudunk turbózni kibernetikussal meg minden, még az agyat is meg tudjuk toldozni interfésszel, háttértárolóval. Baromijó. Egy hacker meg agyakat tör és embereket irányít. Puppet-masternek hivják. Na, fel is merül a dilemma: vajon ki mitől él? Az ember, akinek már mindene gép még ember, de a hús-vér test agyába költözött mesterséges intelligencia viszont nem?
Nos, ennyi a film magasabb röptű története. Az idő hátralévő részében a bábu-mestert vadássza egy szuperzsaru csaj. Nagyon dögös és tud láthatatlan is lenni. De csak pucéran. Úgyhogy nagyon sokat látjuk meztelenül. Bezony, cicik meg minden.

Az angol szinkron elég gyatra, kicsit van egy alámondásos feelingje. Eleve másképp fejezik ki a japánok az érzelmeket beszéd közben, ez szinkronizálva még rosszabb (pedig magyar szinkronnal az Akira tök jó volt). Sebaj, elviselhető. Egyszer jó megnézni.

manopont: 6/10

Azt az egetverő CGI-ben rejlő mindenit neki! Ez aztán a látványos film, a hétszázát! Node ha a fotorealisztikus robotátváltozások nem volnának elegendőek, főhősnőink mindent visznek (kettő is van, egy totálbrutáls és egy totálbrutál visszafogottan).
Kicsit skeptikus voltam, hiszen hát ez mégis csak egy robotoso gyerekjáték és mese volt régen vagy mi. Eköré építeni történetet bátor dolog, de már láttuk, hogy minden eladható, csak legyen szépen csomagolva. Amúgy tényleg nem rossz. Végtelenül látványos, izgi, jópofa, vicces.... gyerekes, álromantikus, szélsőségesen kellemetlen szerepek, bohózatok, idióta történet, ostoba fordulatok és akciók, genny.
És ebben is a feka hal meg (a Jazz nevű már pedig feka)!

A vizuális élményért kap pontot, a csaj tényleg nagyon jól néz ki.

manopont: 6.1/10

ui: valahol commenteztek egy olyat, hogy új matrix. Ilyenkor elgondolkozom, hogy kinek mit jelenthetett az a film.

Hát, elég furcsa egy film volt ez. Egy bombázó szőke karrierista tyúk az előléptetése napján vidéki csipa ésszel lefekszik egy, a filmben számára visszataszító karaktert játszó sráccal (azért igyekeztek, hogy olyan faszi legyen, aki nem olyan vészes ha nem játszik rá). Naja, ezek után meg is tartja a meglepetésgyerekket. Hirtelen egymásba is szeretnek! Miért ne tennék? A srác egy kedves flegma tépős hülyegyerek, a csaj meg egy kissé bizonytalan jólszituált hottie. Ez már csak így szokott lenni. Ez után minden jól megy, leszámítva a kisebb veszekedéseket. De minden megoldódik egyszer, mert az a srác, aki léhűtésből él, az ha teher nehezedik rá, nem összeroppan és menekül, hanem rögvest megváltozik és felelősségteljes lesz. Még cimkét sem tudok rárakni.

manopont: 4/10

Notes for myself: Van itt még valami nagyon nem ide tartozó. Debbie férje, Pete úgy csinált magának saját szabadfoglalkozást, hogy nem mondta el. Inkább hallgatott. Meg sem adta az esélyét Debbienek, hogy ő foglalkozzon vele. Aztán úgy tett, mintha ez lenne a természetes. Milyen egy szemét sunyi dög.

Az alapsztori legalább érdekes. Bár én úgy ültem be a filmre, hogy annyit tudtam, hogy vígjáték (és nagyon jó volt így megnézni), mivel az első 5 percben kiderül az alapstory, azt hiszem nem baj, ha lelövöm.
Szóval mi Zsánunk egy luxus szálló pincére, Audrey Tautou pedig ott vendégeskedik öreg de nagyon gazdag pasijával. Egy apró félreértés végett a hölgy az éjszaka közepén azt hiszi Jeanról, hogy szintén vendég, ő meg élve a lehetőséggel, rá is játszik gazdag imidzsére. Éjszakai lamúr, aztán eltünnek.
Nos, kikövetkeztethető, hogy a nő a pénzes pasikra bukik és az is, hogy a srác bele fog esni. Nem, nem fogja a film végéig hitegetni vele, hogy gazdag, sőt, hamar lebukik. Mégis happyend. Nade hogy hogyan, az nagyon nagyon vicces történet.

Két személyes benyomásom van még a filmmel kapcsolatban. A pozitív, hogy Audrey Tautou itt mai szexi nőt játszik. Nem láttam sok filmben, de azok mind olyan fura szerepet osztottak rá. Talán több filmjét kéne megnéznem.
A másik, sokkal kellemetlenebb benyomás a filmben a pasi szerepe, inditéka; a csaj egy ribanc! Mitől esik bele? A történet közepén van egy fordulópont, akkortól a szituáció végett kezdem elfogadni a történéseket, de előtte képtelen voltam azonosulni a pasival. Egyszerűen taszított a nő személye.

Ettől függetlenül a film szenzációs, nagyon jól szórakoztam, ajánlom mindenkinek. Csak ne hűtötték volna annyira a mozit.

manopont: 8/10

Álltatok már pacákat ábrázoló sokezer dollárt érő fesmények előtt azzal a gondolattal, hogy ha ez a művészet akkor ti nem értetek hozzá? Még jó, hogy a szépség szubjektív. De mégis van a modern művészeti világnak pár sajátossága. Kiből lesz világhírű? Miért legyen világhírű? Egyáltalán megértik e korában a legnagyobb művészeket? Mikortól megélhetési művész valaki? Egyáltalán hogy van valakinek pofája elkérni egy millát egy képért amin egy piros kör van?
Ezek a kérdések néha felmerülnek az emberben, legalábbis bennem már merültek fel. A film egy tökéletes magyarázatot (vagy képet) adott a helyzetről/re. A film drámai vonala, a személyiségfejlődés vagy az érzelmek elhanyagolhatóak, de a történet és az általa adott sokszínű megközelítés a művészetre utolérhetetlen!

manopont: 7.9/10

Ha valaki azért nem akart eddig gyereket, mert lehetséges pokoli jövőétől fél, az nézze meg ezt a filmet. A sztori kiemeli azt a tényt, hogy az intelligenciát manapság már nem jutalmazza a szelektálódás. Annak a génállománya öröklődik ma tovább aki ész nélkül nemzi sarjait. Ez párosítva az egyre inkább hülyülő népet kiszolgáló kereskedelmi társadalom szerves részét képező szórakoztatóiparral már egy egész lehangoló jövőképet sejtethet, minden nukleáris háború vagy globális felmelegedés veszélye nélkül. A képlet egyszerű: ha én (140 IQ) jólmegfontoltan csak egy vagy két porontyot produkálok, számolva azzal, hogy majd etetnem meg iskoláztatnom kell, és a putriban a Béla (89 IQ) viszont felcsinalja az egész szomszédságot, akkor elképzelhető, hogy az én két 140 IQs porontyom egyetemista lesz, de a döntéshozásban (szavazatijog pl) és a tovább szaporulatban Béla leszármazottjai (~90 IQ) lesznek a nyerők. Ne vidd tovább a gondolatot. Nézd meg a filmet és ismerd fel a párhuzamokat a mai és az 500 évvel későbbi világ között!

manopont: 6/10

(csak 6... Hogy csináltak volna egy fingóspoénzabáló társadalomról szóló filmet spielbergi hatásokkal???)

Khm... Jól volt beharangozva. Meg mindenhol azt hallottam, hogy jó film, musthave. Nap haldoklik, küljünk expediciót, az bebukja, küldjünk újat, az kockáztassa a projit hülyeségekkel, aztán legyen sok felesleges halál, kisérteties faszságok, űrben elzártság okozta lelki teher és a hibás döntéseink következtében fellépő pokoli lelkiismeretfurdalás. Meg kis horror. Kihagytam valamit? Halálhajó jobb volt!

manopont: 4.9/10

Az igazság mindennél fontosabb. Ha valakit megpróbálnak megölni, nem mindegy, hogy kit itélnek el, fontos, hogy csak az igazi tettes kerüljön a börtönbe. Hogy kiderüljön az igazság.
Az igazság nem üzlet. Mindenekelőtt aki az igazság bizonyításával van megbízva, annak bizonyításával kell, hogy foglalkozzon.
Ez szép és jó, de mondhatjuk, hogy az igazságszolgáltatás és az ügyvédi, ügyészi szakma mentes a hibáktól, lukaktól, személyes érdekek által vezérelt manipulációktól? Egyáltalán fontos az igazság, ha leadminisztrálható, hogy a valós nem is valós?

Antony Hopkins és Ryan Gosling eme filmremekben elmésen bemutatják az igazságszolgáltatás elemeinek csúfos részeit. Egyebet nem mondhatok, kérem kapcsolja BE!

manopont: 8.8/10

Lehet, hogy már írtam, de le kell szögeznem, hogy imádom a horrort. A horror film egy biztonságos módja a halálfélelem átérzésének (kivéve ha szívbajos az illető). Nagyon ijedős vagyok, hatalmasat ugrok a klasszikus ijesztéseknél. Nagyon érdekelt a film, ugyanis a rövid leírás (AMIT MOST ITT ÉN IS LEíROK, VIGYÁZNI!) azt írta, hogy  "jobb híján tévénézéssel töltik az estét. Egészen addig, míg rá nem jönnek, hogy az itt sugárzott horrorfilmek mindegyikének ugyanaz a helyszíne: a szoba, amelyben éppen laknak" (forrás Port.hu).

Khm... Nos, hát ugye az ember a filmeket nem a porthus meg az imdbs szavazatok alapján nézi vagy nem nézi meg (dehogynem). Főleg azért, mert hogy nem egészen ez a sztori. Nem tévéznek, videókazetták vannak kirakva és nem horrorfilmeket néznek hanem öldöklősöket. Amikor a film eljutott erre a pontra (25 perc, nagyon sejtelmes, profi horrorfilmes "nem történik semmi de az nagyon ijesztően nem történik" rész után), onnantól már kezdett világossá válni, hogy mivan. "Ja, hogy ez nem horror..." (nemtom miért hittem azt, a port is thrillernek jelöli). Na, mindegy, nem minden horror amitől félni kell. Dehát én ezután még félni szeretnék. Megijedni. Borzongani. Nem ment. Kihagytak egy csomó lehetőséget. Egyszerűen vártam, hogy legyen valami. Pedig minden megvolt, a hangulat, a fények, a szoba. Ehelyett egy eksönmoví lett belőle. Némi erőltetett érzelemmel. A vége meg egyszerűen felháborító volt.

Nimród Antal ide, Kontroll oda, ez nem jött be...

manopont: 5.5/10

Na, ezt se játszák itthon. Pedig jó film. Olyan film film. Samuel L Jackson egy elhagyott, idősödő, vallásos, déli amcsi vidéki embör akinek sorsa összeakad Christina (Ricci, amúgy Rae) drágával (aki ebben a filmben valami elképesztően dögös). Christinát pasija Justin (Timberlake) elhagyta mert hívta a kötelesség (american army). Christinának viszont van egy kis zakkanata és hát magára marad és bajba kerül, de aztán ugye találkozik Sámuellel, így másfelé indul a story és után... na de nem lövök le semmit az ég világon, csak annyit, hogy bár a gengszteres dzsásztinos filmet nem láttam, de ebben a kiborulós figura inkább a hasmenéses pofára hasonlít. Mondjuk nem baj, passzol a karakteréhez (ezt majd a film után fogod érteni).
Samuel énekel és zenél a filmben, nemis rosszul, király kis fekabluest. Ettől kerekedik ki a film ami elég furcsa sztorijával és történéseivel nem volna komplett, de így inkább egy mese tud lenni. Nekem tetszett.

manopont: 7.6/10

ui: Christina Riccinek mutatják a cicijét! :P

(két magyar cím, mert amíg a port.hu forrást ír, addig a film elején azt mondták be, hogy a kút. Az, hogy végülis egy fáról van szó azt hiszem már mellékes :D)
Nem tudtam róla semmi. Amikor elkezdődött, hosszú percekig vártam, hogy kiderüljön, hogy a szürreális történéssorozat mit jelent. Kiderült, van is egy elég kiborító story és valami mondanivalója is. Hogy miaz? Pfff, én azt hiszem, hogy érzelmileg és irodalmilag tudatlan vagyok ahhoz, hogy pontosan megértsem. Nekem az az üzenet jött át, hogy az ember számára fontos, hogy az életet élje amíg lehet és ahogy lehet, ahelyett, hogy az egész életét arra áldozza, hogy jobban vagy tovább élhesse azt az életet amit amúgy elpazarolt. És hogy elégedjünk meg azzal ami van és lássuk, hogy ez az amink van és hogy ragadjuk meg amíg lehet.
Vagy erről szól, vagy tök másról. Kissé elvont. Ahogy nekem más is mondta, igen lehangoló. Emellett volt pár olyan jelenet amit nem hogy nem értettem, de egyenesen úgy éreztem, hogy csak fel kellett élni a CGI-re fordított keretett. Ettől kicsit széthullott a gondolat amit éppen üzent volna a film.
Annak ajánlom csak aki felkészült egy kis agyzsibbadásra.

manopont: 5.7/10

(A pont itt nemigazán mérvadó. Nem tudom hova sorolni és csak az okozott élmény alapján adom rá. Ettől még lehet műalkotás... Valaki másnak...)

Itthon azt hiszem még nem adták (port.hu nem ismeri). Chris Rock előadásában egy 7 éves házas newyorki pasi megkeseredett szexuális élete és küzdelme a ráleselkedő kisértéssel. Végülis a téma jó: van egy egészséges szexualitással rendelkező rendes pasi, elvesz egy nőt, szépen lassan kihal a szexuális életük (ez amcsiban népbeteg lehet) és közben annyi de annyi szép nő megy az utcán. Akik persze nem akarnak tőle semmit, de ha akarnának, akkor sem hosszútávra, ha hosszútávra akarnának, akkor is egy idő után megölnék egymást és ha nem is ölnék meg egymást, akkor végül nekik se lenne szexuális életük.
Az előadásmód már nem annyira jó: nem sikerül rájönnöm, hogy a pasi most egy nyápic hűséges balek vagy egy nyálcsorgatós félrekúrokhatudok fajta. Néha keveredik a dolog.

A fő gondolat mellett a pasinak előkerül egy régi - nagyon dögös - női ismerőse, barátja. A bonyodalmak már ott kezdődnek, hogy ezzel a lánnyal időt tölt. Na, pont ezért tetszett a film. Mert bár a házas férfi nemi életének és hűségének alakulását nem éppen sikerült bemutatnia, a párkapcsoaltban élő férfi nőkkel való kapcsolatának eredendő bűnösségére felhívja a figyelmet! Nemi gazság, kérem szépen :D

Kihagyható de ha nem féltékenykedő barátnővel nézed meg, egyszer elmegy.

manopont: 6/10

Érdekes film. Amióta láttam, hallottam egy sablonos introszöveget róla a ráddióban. Elvileg a magány következményei, etc. Igen, a filmben van egy kis keseredett magány, van egy kis kiöregedő forróvérű családanyává lett rajztanár és az ő kétkedései az életében. Van egy kis botrány és van egy kis következmény. Kis. Nem tudom végülis mi a film vége. Kicsit idegesítő, kicsit uncsi is. Amúgy nem rossz, de nem nézem meg még egyszer.

manopont: 6.9/10

Vuhu, behozom a lemaradást. Láttam néhány filmet, ezek közül a legjobb a Tarantino féle Grindhouse volt. Nem is tudom, azoknak akik szeretik (imádják, élnek halnak érte) a bácsi filmjeit igazából nincs mit leírnom. Ez olyan amit meg kell nézni. Ha kategorizálni akarnám a rendező filmei között, akkor kevésbé ponnyvaregényes és inkább killbilles, viszont nem olyan véres és komolykodó.
A lényeg, hogy néhány lánynak dolga akad Kurt Russellel és onnan elég izgi lesz minden. Szép lányok, amcsi feeling, gyors kocsik. Tényleg, én azt hittem, hogy autós jelenettel engem már csak altatni lehet, de ezt végigélveztem és a legkomolyabb, hogy a jelenet ami annyira szórakoztatott az valódi, no trükk. Már csak azért is érdemes megnézni.

Viszont aki látta, árulja már el nekem: a lap dance az direkt vagy véletlenül sikerült olyanra amilyen lett?

Nagyon fun, jó szórakozást mindenkinek!

manopont: 8/10