mozim

Boldog házasság, telnek múlnak az évek, felnő a gyerek és mi marad? Múlik a varázs, múlik a bizalom, a férfi új hús után néz, minél frissebb, annál jobb. Ezt az alapot ragadja meg a film, hiszen már az első tíz percében megismerkedünk a férj "bűnös vágyaival".

A feleség pedig szeret, fáj, kíváncsi, vágyódik. Amikor kapcsolatba kerül Chloeval, a gyönyörű luxusprostival, férjét akarja jobban megismerni. De nem készül fel arra, amit kap!

Wow, idáig sikerült a sejtelmes felvezetés, amit akkor írnék, ha jó film lenne, de nem akarnám lelőni a poént. Itt még nem lövöm le, csak annyit mondok, hogy bugyuta, logikátlan baromság, hangzatos témába és történetbe csomagolva.

Innentől viszont lelövöm (***SPOILER ALERT***):

A feleség felbérli Chloet, hogy kezdjen ki a férjével. Most komolyan! Van olyan nő, aki tesz ilyet, nyilván, de az is megérdemli: egy ilyen kísértésnek kitenni a férfit, majd utálni, hogy képtelen neki ellenállni? Nem véletlenül állítom, hogy hűséges vagyok, de Jessica Albával bárkit megcsalnék.

Ezután a lány egyre tovább megy és a nő pedig tűri. Megdugatja a kurvával a férjét. Végighallgatja, elviseli éééééés ő is lefekszik a lánnyal. Hát persze. Értem.

De a legszebb az egészben a bravúros csavar előtti lerázása a csajnak: mint egy darab szart, úgy kezeli a lányt, aki miután dugott neki a férjével és ő vele is kefélt egy vígasztalósat, mehet vissza a sarokra. Elhasznált óvszer, kuka. Az ilyen férfiaktól inti óva minden anyuka a lányát, erre ez a szeeegény nőőőő így kihasználja szerencsétlen luvnyát. Ekkor jön a számomra egyetlen kedves jelenet (nem, nem a leszbikus jelenet volt a kedvenc, sőt): Chloe arca úgy borul el, amit vásznon ritkán lát az ember. Gyönyörű és rémületes.

De a lány megérdemelte! Mert mint a végén a fordulatból, a szembesítésből, a férj nagy leleplezéséből kiderül, a férj nem is ismeri Chloet! Bezony, a csaj csak a feleségre hajtott. Nem kellett felkészülnie rá, hogy a feleség esetleg már az első "munka" után szembesíti a férjet és az egész terve elbukik. Nem, hiszen a forgatókönyv szerint nem így volt megírva... Az, hogy a férj tökéletesen értetlenül néz, amikor megtudja, hogy felesége - legalábbis az ő tudomása szerint - csapdába csalta egy kurvával, majd le is feküdt azzal a kurvával, már elvész a hülyeségben.

A finálé pedig a tökéletes, lufiméretű pont az i-re: Chloe - a teljesség kedvéért - dug a nő fiával is. Bosszúból. Mert az majdnem olyan, mintha a nővel dugna. De sajnos drámai halált hal, mielőtt a család megbeszélhetné közös élményeit egy üveg bor mellett, mert a 3 méteres üvegtábla úgy került rögzítésre a ház falában, hogy érintésre ki is essen. Remek.

manopont: 4.9/10

Láttam a trailert pár hónapja egy film előtt és annyi jött le, hogy gyönyörű, mindig jól sminkelt lányok akcióznak egy képzeletbeli világban. Hát ez csak jó lehet! - gondoltam, hiszen a látványos effekteknél csak a jó nőket szeretem jobban. Így hát nagyobb reményeket a story felé nem támasztva, elmentem megnézni a filmet, amint lehetett. (Persze angolul, a legutóbbi szinkronos tapasztalatom után többet nem kérek a mai magyar alápofázásból.)

A film egy látványos, Guy Ritchie koppintás-szagú jelenettel kezdődik, ami bemutatja, hogy főhősnőnk hogy kerül diliházba. Már ott sejtettem, hogy én itt lányokat tudatosan megkívánni nem fogok: világosan kiderül, hogy ezeket a lányokat csúnyán kihasználják, bántalmazzák és molesztálják majd. Az ezt követő folytatásban egy kicsit elvont, enyhén szürreális eseménysor következik, sok-sok absztrakcióval, tele elképesztő látvánnyal, őrületesen esztétikus, szexuális képekkel. Már ezért érdemes megnézni, de ezt még untam volna: szép nők és látványos dolgok a Transformersben is vannak és ott is kell még egy kis fűszer, hogy végig lehessen nézni.

De a film nem a trailer és nem is a története. Nem úgy foglalnám össze, hogy szökés a diliházból. Egyfelől bemutat egy rendkívül borzalmas világot, szemszögöt az életből. Másrészt ennek túlélését egy gyönyörű álomvilágon át ábrázolja, ahol minden siker, minden tökéletes és az út megszépül, győz a jó. És van benne még valami...

A szinte már nevetségesen sexy jelentein felül egy olyan erőteljes fojtott szexualitása van az egész filmnek, amibe beleborzongtam. A giccs olyan méreteket ölt, amit már undort kelt de az a nüansznyi finomság belekerült, amitől mégis a szája széllébe harap az ember. Lenyűgözött. Újra értékelni tudtam az ezerszer elsütött lassításokat, elcsépelt effekteket, sorozatgyártott szépségeket. Lüktetett. Úgy, ahogy kevés dolog. Amikor az első "utazás" elkezdődik Björk vonagló zenéjére, akkor éreztem, hogy ennek a filmnek a készítője ért valamit, amit szerencsére csak az emberek egy kisebb része ért. Ha ezt a filmet a többség le fogja húzni, örülni fogok, hogy nem tartozok közéjük.

manopont: 8/10

Bár az év második felében nem írtam egy szót se, úgy látszik, ha egy film ennyire kiborít, muszáj írnom róla valahova, valakinek. Nekem, neked.

Egy nő gyereke egyik este eltűnik otthonról és az ezt követő küzdelme a gyermek megtalálására kitölti az egész filmet. Nem, nem hosszú, vontatott történések sorozata, a majdnem két és fél órás film elképesztően sok fordulatot és iszonyat fájdalmas történetet tartogat. Anya nem leszek, de ez a film segített kicsit átérezni, hogy mit szenvedhet meg egy egyszerű nő, ha egyedül marad kölke utáni harcában a világ ellen. Egy nagyon kemény harcban.

Nem ajánlom kellemes filmnézős estére, kisablakos, háttérfilmnek sem való. Erre rá kell készülni és nézni kell!

manopont: 8/10

ui: BUÉK!

Lehet, hogy én fejlődök, vagy pont az agysejtjeim halnak, de egyre több érzést és egyre kevesebb gondolatot kelt egy jó film. De az is lehet, hogy nehéz tudatosan átérezni egy filmet, ami a számunkra elérhetetlen világról szól.

(Első 20 perc spilerje következik:) Egy fiatal srác rock-magazinújságíróként együtt turnézik egy fiatal rockbandáva és amit ott lát, az nem az, amit ma olvashatunk egy csapatról. Nem drogokat és valami borzalmat kell elképzelni, hanem a tipikus emberi "gyarlóságot", az oly annyira szégyelt gyengeséget. A legszörnyűbb, hogy ezt egy tökéletesnek szánt neveléssel felcseperedett fiú szemével nézzük végig, amitől a legfinomabb valóság is piszkossá válik.

A való világ az ártatlan szemével egy igen elszomorító kép, amitől magamat is jobban utálom, de nem gondolom, hogy ez másban is felmerül.

A film alapstoryja nem lenne elég egy ütős filmhez, de a rock és a zene szépségét ennyire eredetien (nem a szokásos klisék, nemám!), a turnézás szokványos unalmas szakaszait kihagyva sikerült előadni egy igazán eredeti, iszonyatosan szórakoztató történetet meglepően sok részlettel.

Annak ellenére, hogy ezt a filmet én már láttam 5-6 éve (amikor szerintem pont a lényeget nem értettem belőle), mégis élveztem az első percétől az utolsó előttiig, mert persze amcsi film és a végére kell egy finom, vékonyka, egészen észrevehetetlenül aprócska csepp genny.

manopont: 8.1/10

Valahol bennem van azaz önelégült gondolat, hogy a rendezőúr rámkacsintana ha látná az arcamon az érzést: valahol kinevetem azt, hogy emberek vagyunk.

A story nem túl komplikált, már amit elmondhatok belőle: Vicky, a visszafogott és szervezős mennyasszony elmegy barátnőjével Barcelonába nyárra. Barátnőjével, Cristinával, akinek párkapcsolati megközelítése finoman fogalmazva kissé eltér Vickyéhez képest. Cristina a tipikus, megyek az ismeretlen felé, ami vonz. De igazából ezt elmondja a narrátor az első jelenetben.

Nos, a film szépen bemutatja ezt a két hónapot, iszonyatosan közhelyes és mély érzelmeket és vágyakat ábrázolva két különböző emberen keresztül. Ez valahol zseniális. Amiért Woody bácsi kacsintását várnám, az a tény, hogy ez egy egyszerű leírás tökéletes ábrázolása. Kiderül, hogy keressük a boldogságot és közben vagy nem tudjuk, hogy mit akarunk, vagy mindenképpen tudni akarjuk, és ezért simán ráfogjuk arra, amit kapni merünk. A boldogtalan sorsok egész sorát láthatta közvetve vagy közvetlenül bárki ahhoz, hogy ezt maga is leszűrje és korábbi filmjeit elnézve az alkotó is már vagy 20-30 éve tisztában van ezzel. Csak talán a kifejezésmódja változott az évek alatt. Annyira nem döbbentett le a film, mint ahogy mindenki istenítette, de vitathatatlanul lenyűgöző alkotás.

manopont: 8.1/10

Ahogy már az előző posztomban is említettem, két bűvészfilmet kritizálok éppen.

A bevezető ide is tökéletesen illik. Bűvésztrükköt látunk és a módját keressük. Csodák nincsenek. Ez a film kevésbé misztikus mint az Illúzionista, emiatt az ember többet töri a fejét: kell lennie megoldásnak! A történet szerint két volt társbűvész - akik egy tragikus szinpadi haláleset után egymást okolva ellenségek lettek - rivalizálásukat beteges szintre vitték. Minden trükkjükben próbálnak a másik fölé emelkedni és a másikat lehúzni, tönkretenni. Mint ahogy minden verseny, ez a helyzet is a nézőknek tesz jó. A történet tragikus és varázslatos. Egyetlen bajom az volt vele, hogy a közepén kezdtem sejteni a "csattanót" és ugyanebbe a csalódásba sorolnám a végén a szájbarágó "tudjuk, hogy hülye amerikai vagy, ezért úgyse értheted" magyarázást.

Azért tetszet, nagyon tetszett.

manopont: 7.9/10

Rég láttam ezt a filmet, de egy hasonló témájú miatt úgy érzem, hogy először ezt kell kritizálnom, mielőtt a másiknak nekieshetnek, hiszen elég hasonló filmekről van szó.

Bűvészkedés. Ez a film a címében már tagadja a valótlant. Bár ki tudja. Ha valakit látsz varázsolni, a racionalitásod azt diktálja, hogy a trükköt keresd. - Nincsenek csodák! - gondolod. De ki kéri, hogy hidd el? Ki mondta, hogy aki csodát tud tenni az többet vár tőled annál, hogy a trükköt keresd a dologban? Lásd és gondolj, akarj okos lenni.

Edward Norton nagyon jó ebben a filmben. Az egész egy románcra és egy tragédiára épül és őszintén szólva a végén állt csak össze a történet. Lehet, hogy én nem voltam elég eszes, denem jöttem rá a dolgokra, végigizgultam az egészet. Naaaagyon titokzatos, nagyon izgalmas, nagyon megható. Tessék megnézni!

MEGNÉZNI!

manopont: 8.2/10

Százezeréves film, de aki szereti a régi Woodyt, annak tetszeni fog. Felébresztik 200 évvel később és a jővőben próbál bojongani. Azt hiszem kitaláljátok milyen lehet. Különösen tetszik, hogy a Bananasból átvitték a rebel-dalt.

manopont: 7.3

Én azt hiszem most, vagy úgy általában érzelmileg kifinomulatlan vagyok az ilyen dolgokhoz. Néhol fájt is, hogy olyan szépségeket és fájdalmakat, életen átmutató értékeket ábrázoltak nekem, amiket én nem tudok, nem akarok felfogni, átérezni. Lehet, hogy inkább olvasni kell az ilyet?

Egy férfi örökké tartó szerelméről szól. A legrosszabb, hogy a férfi 50 évet vár, mire kedvesével együtt lehet. Addig hiába próbál, nem tud szabadulni érzéseitől. Kiborít, hogy ilyen van és kiborít, hogy ha ilyen van, akkor tényleg végletes a kötés. Nincs igazi szabadság, tehát nincs is igazi rabság. Semmitöbbetnemtudokelmondanikéremkapcsoljaki.

manopont: 7.5/10

Magyar fordításom nincs, port.hu nem tartalmazza.

Vegyes érzelmek, kérem, mert fordulatos film ez. Gyakran történnek újabb és újabb dolgok, azok magukban is elég érdekesek és hát őszintén szólva nem találtam ki a film végét, de még csak a közepét se. A film úgy kezdődik, hogy a sármos menő playboy brahiból elviszi magával ide-oda a kicsit nyomibb, csendes kollégát a számlázási osztályról. Aztán összecserélik a telefonjukat és a nyomi srác kezd elmenni a playboy randijaira és amikor szó nélkül megdugja egy bombanő az első ilyen randi, rájön, hogy egy anonim szexlista telefonja került hozzá. Persze direkt, jófejségből. A srác kicsit összeszedi magát, amíg egyszercsak nem kerül össze egy este a metrón látott megigéző szőkével, akivel már a nempofázunk szabályt is megszegi, csakhogy újra lássa.

Na és innentől még kétszer fejreáll a történet, tehát nem fogunk unatkozni. Amiért nem ajnározom az egekbe eme alkotást, az az, hogy nem árt kicsit butuskának lenni a film nézéséhez. Ugyanis gondolkodó ember nem csak a stílust látja és a fordulatokat, hanem azt, hogy a mesteri tervezés gyakorlatilag lutrizott: a film akkor szól erről, ha tíz dobásból mindegyik hatos. Amúgy tök más lett volna a dolgok menete. Kb ennyire jólkifundált valami. Így kicsit kevésbé tetszett és kicsit bambán néztem magam elé végig. Azért nem aludtam el rajta meg vártam, hogy mi lesz ezután. Jó volt.

manopont:7/10

ui: és szépek benne a lányok :)

Hajjaj! Hajajjaj! JÓ! Ha hiszel nekem, ne olvasd tovább: vicces, szórakoztató, nézd meg.

Ha annyira nem hiszel nekem, akkor érvelek egy kicsikét: Malkovich, Clooney, Pitt. Bizony, John, George és Brad. És milyen jó szerepeket kaptak. Nem, Brad most végre nem sármos laza, megközelíthetetlen szépfiú. Bár elmúlt 40, mégis komplett hülye fittnessedzőt játszik, hülyénszőkített gyerekséróval és milyen jól csinálja. Clooney pedig a "mindig mindent jobban tudok és bármikorbárkivel (főleg) hudefrappánsan eldumcsizok" csávóba kénytelen volt némi töketlenséget vinni. Malkovich meg kirugott hisztis CIA elemző. Bár a John Malkovich menetre hasonlít a karaktere, azért vicces.

Szóóóval, hogy miről is szól, hát, Magnólia azért is akasztott ki, mert ez a film a butaság, a görcsös megfelelniakarás és a véletlenek egy nagy kotyvaléka amitől egy nagy kémfilmesdi lesz az egész. Annyi elmebeteg hülyeséggel és számomra eddig eredetinek minősülő csavarral, hogy elképesztően jól szórakoztam. Sosem volt uncsi.

Még megnézem egyszer, nemsokára!

manopont: 8/10

A film véletlen lánckapcsolatok bemutatásával és azok hihetetlenségével kezdődik amit a filmben végigvitt hihhehhehhehetetlen összefüggésekre és a végén a - hogy is mondjam - isteni lezárás megmagyarázására használ. De én tekintve, hogy néhány szál még csak nem is találkozik, ezt el is felejteném gyorsna. A Burn After Reading után kicsit erős ezt a kapcsolatsort olyan húdehihetetlennek titulálni.

Hát, akkor nem marad más, mint a dráma. Mit tudunk megbocsátani? - szól a kérdés a végén. Mit nem tudunk kiheverni? - kérdezem inkább én. Az egész kissé szentimentális, kevésbé szívbemarkoló és csak azért nem tűnik olcsó szappanoperának, mert baromi jó színészek hitelesen sírnak.

Azt, hogy a port.hu 121 percnek jelőli, nálam meg valami 185 perces (jaja, három óra tömör gyönyör) maratoni kiadás volt, azt nem is értem. Ha csak simán vége van, amúgy nem is akadtam volna ki. De a már fent említett "isteni lezárás", más szóval "HE???? MIVA???" résztől leblokkoltam, néztem bambán és megbizonyosodtam az író ötlettelenségéről.

Szépnek tűnik, biztos jó, én vagyok az tuskó, tessék kövezni! Csókolom!

manopont: 5.5/10

ui: imdb szerint 8-as. Tehát nem megyek a tömeg után?

Említésre se méltó kártyázós film, ahol a bölcs márnemjátszomtöbbé mentor képzi a kihaénnem fiúcskát a nagy tournamentre. A végén pedig egymással szembe kerülnek! Fude izgalmas, hölgyeim és uraim, jöjjenek és lássanak. Meg se nézem mi volt a magyar címe.

Ja és utálom a pókert is!

manopont: 4/10

Imádom az okos, elegánsan összerakott filmeket. Körmönfont, ravasz, kacifántos, fordulatos történések sorozatát. Lenyűgöznek azok a fordulatok, amikre legkevésbé számítanék. Ha ezek remek szinészi alakítással párosulnak, hihetetlen élményben lesz része az embernek.
Egy film, amiben a gazdag, kifinomult író fogadja felesége új szeretőjét. A férj okos, rendkívül okos. A szerető sem hülye. Vajon ki az okosabb?

Nos, egy agyafúrt író rendkívül összetett sztorit alkothatot volna, olyasfélét mint a Fractures volt. Jud Law és Michael Cane tökéletesek lehettek volna az előadáshoz.

Az okos story ma este elmarad. A film elején még tetszett, csak hát sajnos a váratlan fordulatokat annyira vártam már, hogy bekövetkezzenek, hogy közben őszintén szólva untam magam. Ha nem ment volna át a film nyöszögősbe, talán még érdekelt is volna a vége és nem a kétharmadánál kezdtem volna el írni ezt a posztot, de nem hiszem, hogy ennél jobban fog tetszeni ez a film - bármi is a vége.

Kár érte.

manopont: 5.1/10

ui: végignéztem. Jaj, ki gondolta volna, hogy ez lesz. Gagyi, gagyi, gagyi...

Férfiasan, büszkén és merészen bevállalom: sírtam. Igen, a filmen. És annak ellenére, hogy a történet őrülten drámai és szívbemarkoló, mégse a tragédián, hanem a sorsszerű szépségen. Mesefilm, de akarom hinni, hogy a világnak van szép oldala, olyan, ami egy ilyen filmet létjogosultá tesz.

Fadzsi kérdés, kérem. Ez a téma. A fekák tuti kirabolnak, a mexikói lop és gangel, a kínai miért nem tanul meg angolul, addig nem igazi ember, az arab meg mit ugrál, örüljön, hogy nem csukjuk le terroristákkal tartott rokoni kapcsolat miatt! Utáljon mindenki mindenkit, mindenkinek igaza van, senkinek se lehet egy szava se. Legjobb, ha mind halomra lőjük egymást, kizárjuk a fél világot és betiltjuk a másféléket. Tök mindegy ha bakot lövünk, a lényeg, hogy mi védve legyünk. Ha meg a fasz rossz végén állsz... hát, tanuld meg kezelni. Legyél egyszerre meghúzódó nyúl és önmagát örökké védő tigris. Úgyse felelsz meg soha senkinek. Mindig csak a feketék? Jaaaa, ezzel védekezünk mindig? Nem állsz ki magadért, ha piszkálnak? Légy már büszke arra, hogy feka vagy!

Az élet szar, de ha csodák nincsenek is, legyenek. Ez a film túl szívfacsaró volt nekem, hogy igaz legyen. Mégha hálivúdi túlérzengős is egy picit.

manopont: 8.9/10

ui: és mennyi jó színész...

Woody Allen jó alap, Scarlett Johanson gyönyörű és édes - csak jó film lehet. Kis komikus indítás a túlvilágról is cápaként ügyeskedő újságíróról, aki saját teste elhalálozása végett, kénytelen megkérni az inkább csak keblekben megáldott nebuló riportert, hogy a túlvilágról szedett tippjei alapján rakjon össze egy botrányos tömeggyilkosságot.

Természetesen Woody bácsi is megfelelően kiveszi részét a történések folyamából, csak sajnos a várt boom elmarad. Nem lett sem túl komplikált a story (bár nem rossz, nem sok mindenre jöttem rá elsőre), és sajnos a vicces jelenetek is elmaradnak. Untam.

manopont: 6.4/10

Jaj, hát erről mit lehet mondani. Egy rendkívül aranyos, vicces és szórakoztató rajzfilm pixaréktól. Nem a röhögjünk nagyokat fajta, mint a Shrek, de nem marad alul semmiben. Ráadásul olyan közelgő problémára és annak következményére világít rá, amelyre nem igazán volt még precedens. Meg kell nézni, muszáj.

Ja, a plot: Az utolsó takarítórobot a szeméttől kihalt földön magányosan tengeti monoton napjait, szórakozást lelve a talált szemétben. Amíg persze - ahogy ez lenni szokott - egy nap...

manopont: 8/10

A történet egy kislány felcseperedését mutatja be, aki a forradalom előtti Iránban él. De ez így elég gyér leírás lenne.

Egyrészt bemutatásra kerül mindaz, amit hírekből, tévéműsorokból, ismerősöktől megtud az ember, de közben egy olyan személyes élményként van ábrázolva, hogy beleborzongtam. A mellesleg elég szomorú részekkel tarkított sztori közben szórakoztatóan és elviselhetően, kimondottan szépen van előadva. Persze közrejátszik, hogy rajzfilm, egész mások az eszközök és ki is használják kellően. Viccessé vannak téve a tipikus jelenetek az alakok sztereotípia szerinti ábrázolásával, vázlatosan ábrázolja az éppen mesélt történeteket. Jól van, végülis mese, de azért én kiemelem, hogy ezek nagyon tetszettek és még eszembe is jutott, hogy filmben időnként milyen idétlenre sikerül amikor ilyen bevágott jelenetekkel próbálják illusztrálni a történeteket.

Engem nagyon elkapott, történethez képest nem borított ki, nem a siratásra mentek de mégis meghatott. Érző embernek csak ajánlani tudom. Elviselni, elszakadni, motiválódni, keresni az életet, a boldogságot és meghozni az áldozatot... mi nem is tudjuk talán ezt megérteni soha. A boldogságnak ára van.

manopont: 8.7

Megint végigpörgettem egy szépreményű filmet. Taget is indítok neki. Egy iskolás egyenruhát viselő képágyúkezű csaj én annak leszbikus barátnője. Iszonyat sok vér, rengeteg. Vérben úszó leszbikus diáklányok... akik verekednek. Valahol nagyon perverzek a nézők.

manopont: 1/10

Amikor vége lett, az jutott eszembe: felhívok valakit, hogy mondja el, miről szólt. Mármint végignéztem és láttam a történetet, de nem értettem a pontos üzenetet. Pedig kézzel-lábbal kapkodtam utána. Fel is gugliztam a filmet, találtam leírást, ami szintén nem adott több infót, de ha alakítási ajnározásra vágytok, vagy Maxime szexuálissága érdekel, hajrá.

Na, nézzük, lelövöm az elejét: John Malkovich menet egy 15 perces BentVagyokMalkovichbanÉsAztLátomÉrzemAmitŐ dolog, amit egy elég szánalmas fazon fedez fel a munkahelyén egy polc mögötti alagútban. A probléma, hogy bár a film erre a "játékra" épül, mégse erről szól. Inkább egy szerelmi három(pluszegy)szögről.

Nagyon szórakoztató történet, az egész szürreális felállás elég őrült dolgokat szül. Egyszerű mivoltam sajnos nem tudott megbírkózni ezzel a valótlansággal, képtelen voltam empatizálni a történéssel és az emberekkel, így nem tudtam a történet vélt lényegét átérezni. De majd megnézem még egyszer. Vagy kétszer. Háromszor...

manopont: 8/10

Majdnézünkvalamitúgyis mozizásnak indult és a házinyuszi vagy mi meg a spanomnője (essetom pontosan) mellett ez tűnt a legigéretesebbnek. Nem kellett volna pestiest kritikákat olvasni, mert az azzal indított, hogy az ijesztő pocsoja és a sötét folyosó nem elég, kell sztori is. Ehhez? Pontosan tudni, hogy tökmindegy mitől félünk, a lényeg, hogy nagyon féljünk. Ebben a filmben elérte a minimális értéket a megfelelő ijesztések száma és gyakorlatilag ezzel nálam kielégítette az ijesztegetős, szétparáztatós filmektől elvárt szintet. Nem várom, hogy minden horror a Másvilágot üsse, nem is fogja.

A sztori meg milyen legyen? Nem elég, hogy tükröződés mindenhol van, így bármikor ránk lehet hozni a parát? Persze, erős rajongást kell táplálni a borzongás iránt ahhoz, hogy megjegyzés nélkül elmenjünk néhány dolog felett és be kell vallanom, hogy én is odanyögtem néhány cinikus megjegyzést a másiknak, de nem azért ültem be, hogy jólfelépített filmet lássak.

Tehát ha ijedni akarunk, uccuneki! Ha tartalmas sztorit, akkor tessék tovább görgetni a blogom!

manopont: 7.2/10

ui: egyébként is, Kiepher baromi jól játszotta azt a hülye szerepet amit írtak neki.

WOW! Na, ez durva. Amíg sokan nem tudják értékelni az ilyen filmeket (a zöld szörnyről szóló filmben márpedig zöld szörny lesz, kérem alásan), addig én hiányolom a minőséget, de még a látványból is, ami ugye egy ilyen filmnek az alappillére. Ezen a Hulkon látszik, hogy mit rontottak el a két évvel ezelőttin. Az silány volt szinészileg, történet szempontjából és bármennyire is hihetetlen, még a látvány is hagy maga után kívánni valókat.

Nos, ez a film annyira látványos, hogy már arról is áradozhatok. Az elején még okosan bújtatják a szörnyet, csak ízelítőt kapunk abból, hogy is néz ki, de nem kell sokat várni az első, nappali, parkos, tömeges jelenetig, ami már nem hagy rejtett részeket: pucér minden! Ezt tetézi még a vége, egy esti űberelhetetlen jelenettel, amiben a leghihetetlenebb a kivitelezés. Pókemberéknek nem ment ilyen jól.

Dehát a látvány még nem tesz egy filmet jóvá! Nos, ez a Hulk nem csak érdekes -némi, sablont elhagyó fordulatai miatt-, de még a színészek is rendkívül jók (lehet, hogy Liv és Edward tesz elfogultá?). Ezen felül olyan emberközeli, hogy feldobták a kérdést: ha szörnyé változol felfokozott hangulatban... hogy kefélsz? HÁHÁÁHÁ! Nem mondom meg!! Tessék megnézni. :P

A végén meg behaltam. Hogy pont most néztem meg ezt a két filmet...

manopont: 8/10

ui: így kell marvel filmet csinálni, kéremszééépen!!!

ui2: hihetetlen, hogy 10 éve Nortonbácsi nagy darab skinhead volt, most pedig nyeszleg diák...

Most vettem csak észre, hogy ez kimaradt. Pedig már kétszer is megnéztem. Nos, superman filmtől soksok látványosságot várok. Ebben a nagy csindatratta egy rakás bénánmegcsinált zizi volt. Még az asztalt sem tudott szépen morzsolódni. Jó, mi van még. Kovács Vilmos!!! Legyen vicces! Az. Dehát ráhúzták ezt a kőbunkó jelmezt amit csettintésre le is dob, erősen megtörve az átmenetes személyiségfejlődésről kialakult képünket. Sebaj, van ott könnyfakasztó érzelem és persze még néhány poén. Nézzük a lámurt! Milyen lámurt? Ez a legelcseszettebb szerelmi háromszög amit valaha láttam!!! Vagy nem tudok empatizálni? Hogy a csicsába empatizáljak a halhatatlanok és a halvérű szerelmi gyötrődésével?

Istenem, még nem is lett volna az egész olyan szájhúzós, ha nem az a vége, ami. De az.

manopont: 6.7/10

ui: Will Smith nem kap rossz pontot. Ő viszi el a filmet, kéremszépen!

Na jóóó! Végig se néztem még de már írnom kell! Afganisztán? Fogjok vagyunk, multilingual tolmács aki panaszkodik, hogy nem ért elég nyelven (csak 9-en) és jönnek az őrök, üvöltenek, hogy mifolyik és miért nem tud válaszolni? MERT MAGYARUL BESZÉLNEK ÉS ÚGY CSAK ANNYIT TUD MONDANI, HOGY "EDJ PERSZ!". Az őrök meg mondják, hogy "mifojik ott, kezeket fel". Turbánban meg kalasnyikovval. Bazdmeg! BAZDMEG! Oké, legyen Pozsony (ami nyugatabbra van mint mi) kelet-európa, legyünk balkán országok, de hogy Tiplikisztánnal egyenértékűek legyünk??? Ennyire mindegy? Nézem tovább, eddig fájt...

Na vége. Hát ö, Marvel, mit vár az ember? Maszlag látványos eksönt. Annak király. Bár több bimmet meg bummot vártam, dehát mamár elégedjen meg azzal az ember, hogy jól néz ki a látvány, mert ugye azt is jól el lehet szúrni (próbáltam belinkelni a hancockot, DE NEMIS ÍRTAM RÓLA!). Látványos. Kicsit vicces, amennyire ennek kell lennie.

-- és a kategória legjobb romantikus szála van benne! (pláne a nő) --

Megnézed, böffentesz, kiveszed. Most jöjjön az új Hulk.

manopont: 6.2/10

Vegyes érzelmek, juhé. Nos, ezt a filmet ajánlom az emberek 80%-ának. A maradék tíz százaléknak két okból nem: 15% százalék szimplán nem tudná követni a sztorit (azért csak 15%, mert van szájbarágó a filmben, amúgy lényegesen nagyobb résznek okozna gondot az értelmezés); 5%-ba tartoznak a művészfilmkedvelők, vért nem kedvelők, elfogultan antiszemita- és rasszistaellenesek, filmbe folyton belekötők, és azon különös állatfaj, amely női befolyásra elkezdi szigorú szemmel nézni a filmeket és bár szeretné szeretni, a felsorolásban résztvevőkkel némelyt átfedésben, de mégis leginkább az elvárások tekintetében nem fogadja el a filmet.

Mert hát mik az elvárások? Egy emberekról szóló film legyen emberi! Vagyis nem fogadunk el olyan történéseket amiket az emberek nem csinálnak (és most vonatkoztassunk el attól, hogy ki merészeli azt gondolni, hogy tudja, hogy az emberek csinálnak-e vagy nem csinálnak bizonyos dolgokat! nem és kész). Ha nem csinálnak dolgokat, akkor bármennyire is tökéletes annak ábrázolása, nem, NEM fog tetszeni.

A filmről röviden spoiler nélkül: Rendkívül lebilincselő és izgalmas történet egy fiú balszerencséjéről. Váratlan fordulatok, meghökkentő váltások, izgalmas cselekmény! Nézze meg Ön is! (Hamarosan a mozikban). Imdb-n - teljes jobbal - 7.8-at szavaztak meg rá az emberek. Szavazzon Ön is!

Majd egy éve 8-at adtam volna erre a filmre. Változtam. Boldog szülinapot!

manopont: 6.1/10